Vírushelyzet munkaügyi vonatkozásai

Megelőzés

1. Amennyiben van lehetőség az otthonról történő munkavégzésre, mindenképp célszerű áttérni rá. Olyan munkakörök tekintetében, ahol erre nincs mód, a munkáltató gondoskodni köteles a megfelelő védőfelszerelésről.
2. A munkáltatónak jogában áll megkérdezni a munkavállalót arról, hogy ő és közvetlen környezete egészséges-e, és a munkavállalónak kötelessége igazat mondani. Megbetegedés, vagy annak gyanújának esetén, a munkáltató eltilthatja a munkavégzéstől a munkavállalót, ha nem tud számára olyan munkát biztosítani, melyet otthonában végezhet.

… ha nem lehetséges a munkavégzés

1. Megbetegedés esetén, a munkavállaló jogosult 15 nap betegszabadságra, majd táppénzre. A táppénz összegének 1/3 részét, a munkáltató megtéríteni köteles. Hatóság által elrendelt karantén esetén (nem önkéntes karantén!) a munkavállalót az első naptól táppénz illeti meg (orvosi igazolás kódja:7). Ebben az esetben a munkáltatónak sem betegszabadság díjazást, sem táppénz hozzájárulást nem kell fizetnie.
2. Mit tehet a munkavállaló, ha önkéntesen vonulna karanténba, vagy kisgyermek felügyelet miatt szükséges az otthonmaradásuk? A munkavállaló 7 nap szabadsággal rendelkezhet egy évben, így tehát vehet ki szabadságot. Ezt követően egyeztethet a munkáltatóval, további szabadságról, esetleg fizetés nélküli szabadságról. FONTOS! Csak a munkavállaló kérésére adható fizetés nélküli szabadság, közös megegyezéssel. A munkáltató nem rendelheti el fizetés nélküli szabadság kivételét! Fizetés nélküli szabadság esetén, a munkáltatónak nem keletkezik fizetési kötelezettsége. A munkavállalónak viszont fizetnie kell maga után az egészségügyi szolgáltatási díjat (napi 257,-ft, havi 7.710,-ft), ami a NAV felé bejelentési kötelezettséggel is jár. Ennek hiányában, a biztosítás szünetel! Érdemes figyelemmel lenni arra, hogy 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság esetén a munkaviszony folyamatossága megszűnik.
3. Mi történik akkor, ha a munkáltató nem tud munkát biztosítani a munkavállaló részére, így szünetelteti a működését. Ebben az esetben a dolgozónak munkabért köteles fizetni.

Áthidaló megoldások

1. Mind a munkáltatónak, mind pedig a munkavállalónak érdekében áll, hogy egészségesen átvészelje ezt az időszakot, majd a járvány csillapodásával, minél gyorsabban visszaálljon minden, a szokott rendbe. Tehát a munkáltatónak érdeke, hogy megtartsa a munkavállalókat, a dolgozónak pedig érdeke, hogy a munkahelye ne szünjön meg. Így olyan áthidaló megoldásokat kell keresni, mely egyik fél létét sem lehetetleníti el.
2. Lehetőség van a munkaidő csökkentésére azzal, hogy a későbbiekben majd túlmunka díjazása nélkül, ledolgozásra kerüljön a kieső idő. („Csúsztatás.”)
3. Felek megállapodhatnak készenléti díj elszámolásában, melynek összege, a bér 20%-a. Itt azonban figyelni kell arra, hogy amint újra tud indulni a vállalkozás működése, azonnal meg kell szüntetni a készenlétet. Készenlét alatti munkavégzés esetén ugyanis, a készenléti díjon felül, a munkabér is megilleti a dolgozót.
4. Járható út az is, hogy a heti munkaidőt csökkentik pl. 5 órára. Ezzel a munkáltató bérköltsége jelentősen csökken és a munkavállalóknak is megmarad a munkája.